Amikor elragad az írás lendülete egészen veszélyes dolgokra leszünk képesek. Hamis színekkel festjük ki a lokált, szennyezzük a mű atmoszféráját, és belepiszkítunk a saját narratívánkba - törjük a stílust és szarrá pofozzuk a logikát. Ezt annyiféleképpen vagyunk képesek elkövetni, hogy nem igazán könnyű összedni és közreadni.
Egy állatorvosi ló Amerikából:
A szerző a hangzatos nevű R. Garcia y Robertson, a darabot pedig eredetileg az Asimov's jelentette meg. A címe talán Növekvő oxigénszint lenne magyarul (Oxygen rising).
A szerző jó tollú író, főként fantasyban és űroperettben serénykedik. A jelzett novella is általában jól megírt, pergő darab, szerethető, gyűlölhető, élő karakterekkel. Pontosan az ilyen írásoknál esik meg, hogy a történetmesélés lendülete elsodorja az elemi logika és az író által megalkotott saját világ szabályait. Másodlagos, de nem kevésbé fájó hiba, hogy publikált novella lévén, ez a szerkesztők szemét is elkerülte. Harmadlagos hiba, mely a fordításban szándékosan meggyengítve tűnik elő (és valójában nem is hiba, hanem bűn), a szöveg átcsapása Science Faketion-ba.
A háborús novella a Harmónia nevű bolygón játszódik, melynek légkörében nincs elegendő oxigén az emberek számára.
Na most:
"...Átóvakodva a visszahúzódó ajtón megvárta, amíg a zsilip zárkereke átpörög, aztán belépett a nedves, sötét bunkerbe, melynek padlóját tenyérnyi magasan víz borította. Légnyomás-terelő pajzsok szegélyezték az ajtót, és lövészek hasaltak mindkét oldalán fülkéikben, kifelé kémlelve lőréseiken. A bunker belsejében normál földi nyomás uralkodott és Derek mélyen, hálásan lélegezte be a levegőt. Az egész bolygó általában nem volt olyan rossz, mint odakint a felföldön - de közel olyan, átkozottul közel...
...Saját tanácsát megfogadva Derek a legközelebbi lövészhez fordult. A fiatal, atlétikus testű, barna hajú nő a Telepes milícia egyenruháját viselte, és egy rohamgépágyú irányzékába bámult kitartóan. A férfi a legbarátságosabb diplomata-hangján kérdezte meg:
- Hová valósi vagy?...
...Észrevette, hogy a lövészfülke a lány mellett üres, szilánkokra robbant a lőrést ért közvetlen találattól. A Zőccségek szerencsések voltak azzal a lövéssel. A lány is..."
A lokál szine és a szimbólikus logika
Már nyilván kitaláltad, nem a "Táncos (éjszakai) szórakozóhelyként jelölt vendéglátóipari egység" falának színe, hanem a francia romantikusok által méltatott és kitalált helyi színek (couleur locale) kerülnek szóba. Valójában a mű atmoszférájának szerves része, mégis külön tárgyalandó, mert "hála" a posztmodern fantasztikumba gyűrúzésének, egészen elvetemült festési módszerek uralkodtak el a helyi színek felkenésekor. Az írás lendülete által elragadott író képes oldalanként tucatjával ontani a "kis színeseket" és - ha nem jól csinálja –, az írás egy szemernyivel sem lesz hitelesebb, de legalább változatos módon idegesítheti az olvasót és a szerkesztőt – a logikátlanságával is. A lendület elrgad, akis színes beugrik, és a logika már csak szimbolikus formában van jelen. Vagy még úgy se...
Import példánkban ez a helyzet:
A rohamgépágyú – eredetiben assault cannon – olyan jól hangzik! Viszont tökéletes nonszensz abszolút és relatív értelemben is. Abszolút értelemben: a gépágyút kaliberénél fogva járműbe építve, fedélzeti használatra tervezték. Még a Terminátor is beérte egy Gatling géppuskával... Rohamfegyvernek, mint amilyen például az AK-47-es, a gépágyú méreténél fogva alkalmatlan. Relatíve, ebben a szituációban, egy NŐ kezében egyenesen nevetséges: olcsó hollywoodi akciókellék, ütésálló polisztirolból.
A következő két hiba azonban már komoly logikátlanság, melyek egy tőről fakadnak. A kisnyomású, oxigénszegény környezet és a túlnyomásos bunker ellentmondásából. Ilyen esetben a lőréseket külön zsilipelni, dokkolni kell, nem lehet a "rohamgépágyú" (bármilyen kézifegyver) csövét csak úgy kidugni a lőrésen. De ez még valahogyan védhető. Azonban az, hogy a közvetlen találat után, amely szilánkokra robbantotta a lövészfülkét, a bunker nem légtelenedett el, már egészen komoly hiba.
Betüszmog
Atmoszféra nélkül az epikai mű üres lufi. Az atmoszférateremtés viszont újabb kiváló lehetőség szarvashibák elkövetésére, a lufi kénhidrogénnel és/vagy egyéb bűzös gázokkal való felfújására - főként, ha elragad a lendület. Annyira, hogy a bőség zavara fékez, ha itt akarunk kicsit eligazítani.
Apróra tört stílus
Annyi okból és annyiféleképpen vagyunk képesek derékba törni saját stílusunkat, hogy nem igazán könnyű összedni és közreadni általánosabb következtetéseket.
Türelem! Ha ellátsz anyaggal, gyorsan megtelik majd ez az oldal is – nem importtal.
Egy állatorvosi ló Amerikából:
A szerző a hangzatos nevű R. Garcia y Robertson, a darabot pedig eredetileg az Asimov's jelentette meg. A címe talán Növekvő oxigénszint lenne magyarul (Oxygen rising).
A szerző jó tollú író, főként fantasyban és űroperettben serénykedik. A jelzett novella is általában jól megírt, pergő darab, szerethető, gyűlölhető, élő karakterekkel. Pontosan az ilyen írásoknál esik meg, hogy a történetmesélés lendülete elsodorja az elemi logika és az író által megalkotott saját világ szabályait. Másodlagos, de nem kevésbé fájó hiba, hogy publikált novella lévén, ez a szerkesztők szemét is elkerülte. Harmadlagos hiba, mely a fordításban szándékosan meggyengítve tűnik elő (és valójában nem is hiba, hanem bűn), a szöveg átcsapása Science Faketion-ba.
A háborús novella a Harmónia nevű bolygón játszódik, melynek légkörében nincs elegendő oxigén az emberek számára.
Na most:
"...Átóvakodva a visszahúzódó ajtón megvárta, amíg a zsilip zárkereke átpörög, aztán belépett a nedves, sötét bunkerbe, melynek padlóját tenyérnyi magasan víz borította. Légnyomás-terelő pajzsok szegélyezték az ajtót, és lövészek hasaltak mindkét oldalán fülkéikben, kifelé kémlelve lőréseiken. A bunker belsejében normál földi nyomás uralkodott és Derek mélyen, hálásan lélegezte be a levegőt. Az egész bolygó általában nem volt olyan rossz, mint odakint a felföldön - de közel olyan, átkozottul közel...
...Saját tanácsát megfogadva Derek a legközelebbi lövészhez fordult. A fiatal, atlétikus testű, barna hajú nő a Telepes milícia egyenruháját viselte, és egy rohamgépágyú irányzékába bámult kitartóan. A férfi a legbarátságosabb diplomata-hangján kérdezte meg:
- Hová valósi vagy?...
...Észrevette, hogy a lövészfülke a lány mellett üres, szilánkokra robbant a lőrést ért közvetlen találattól. A Zőccségek szerencsések voltak azzal a lövéssel. A lány is..."
A lokál szine és a szimbólikus logika
Már nyilván kitaláltad, nem a "Táncos (éjszakai) szórakozóhelyként jelölt vendéglátóipari egység" falának színe, hanem a francia romantikusok által méltatott és kitalált helyi színek (couleur locale) kerülnek szóba. Valójában a mű atmoszférájának szerves része, mégis külön tárgyalandó, mert "hála" a posztmodern fantasztikumba gyűrúzésének, egészen elvetemült festési módszerek uralkodtak el a helyi színek felkenésekor. Az írás lendülete által elragadott író képes oldalanként tucatjával ontani a "kis színeseket" és - ha nem jól csinálja –, az írás egy szemernyivel sem lesz hitelesebb, de legalább változatos módon idegesítheti az olvasót és a szerkesztőt – a logikátlanságával is. A lendület elrgad, akis színes beugrik, és a logika már csak szimbolikus formában van jelen. Vagy még úgy se...
Import példánkban ez a helyzet:
A rohamgépágyú – eredetiben assault cannon – olyan jól hangzik! Viszont tökéletes nonszensz abszolút és relatív értelemben is. Abszolút értelemben: a gépágyút kaliberénél fogva járműbe építve, fedélzeti használatra tervezték. Még a Terminátor is beérte egy Gatling géppuskával... Rohamfegyvernek, mint amilyen például az AK-47-es, a gépágyú méreténél fogva alkalmatlan. Relatíve, ebben a szituációban, egy NŐ kezében egyenesen nevetséges: olcsó hollywoodi akciókellék, ütésálló polisztirolból.
A következő két hiba azonban már komoly logikátlanság, melyek egy tőről fakadnak. A kisnyomású, oxigénszegény környezet és a túlnyomásos bunker ellentmondásából. Ilyen esetben a lőréseket külön zsilipelni, dokkolni kell, nem lehet a "rohamgépágyú" (bármilyen kézifegyver) csövét csak úgy kidugni a lőrésen. De ez még valahogyan védhető. Azonban az, hogy a közvetlen találat után, amely szilánkokra robbantotta a lövészfülkét, a bunker nem légtelenedett el, már egészen komoly hiba.
Betüszmog
Atmoszféra nélkül az epikai mű üres lufi. Az atmoszférateremtés viszont újabb kiváló lehetőség szarvashibák elkövetésére, a lufi kénhidrogénnel és/vagy egyéb bűzös gázokkal való felfújására - főként, ha elragad a lendület. Annyira, hogy a bőség zavara fékez, ha itt akarunk kicsit eligazítani.
Apróra tört stílus
Annyi okból és annyiféleképpen vagyunk képesek derékba törni saját stílusunkat, hogy nem igazán könnyű összedni és közreadni általánosabb következtetéseket.
Türelem! Ha ellátsz anyaggal, gyorsan megtelik majd ez az oldal is – nem importtal.
